A killer for the Russian Mafia in Vienna wants to retire and write a book about his passion - cooking. The mafia godfather suspects treason.

Az H.G. Wells klasszikus regénye alapján készült ugyancsak klasszikus horrorfilm főhőse egy titokzatos doktor, aki felfedezi a láthatatlanság szérumát.Láthatatlan testét fásliba tekerve, sötét napszemüvegben érkezik egy kis angol falucskába, ahol szeretné titokban tartani bámulatos felfedezését. Arra azonban nem számít, hogy a szer, amely láthatatlanná tette, nem csak testét, de lelkét is lassan átformálja, és elmondhatatlan rémtettek elkövetésére ösztönzi a tudóst...

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Három katona tér vissza az I. világháborúból az 1920-as évek USA-jába. Egyikük - Lloyd Hart - ügyvédként, másikuk - George Hally - alkoholcsempészként, harmadikuk - Eddie Bartlett - taxisofőrként folytatja életét. Mivel azonban ekkortájt az alkoholtilalom kijátszása gyors meggazdagodással kecsegtet, Eddie a csempészet mellett dönt: Panama Smith társaságában nagyban üzletel, s az üzletbe George-ot is beelveszi. Az üzlet kegyetlensége azonban riasztóan hat Eddie-re, aki inkább részvényspekulációval próbálkozik. Az 1929-es "fekete péntek"-et követően rákényszerül, hogy egész üzleti részét eladja George-nak. Amikor Eddie megtudja, hogy George közös háborús bajtársukat, Lloydot - aki közben a törvény tántoríthatatlan védelmezőjévé lett - meg akarja ölni, megpróbálja tettétől visszatartani, ez azonban nem sikerül neki. Eddie lelövi George-ot, közben őt George testőrei gyilkolják meg.

A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, és kissé erőltetett hódolat a pszichoanalízis divatja előtt. Az álomjelenetek díszleteinek megtervezésével Salvador Dalít bízták meg. Az egyik doktornő beleszeret az új orvosba, ám rá kell jönnie, hogy a férfi emlékezetkihagyásban szenved és talán gyilkolt is. Karrierjét, sőt talán életét kockáztatva, a nő mégis gyógyítani kezdi...

James Stewart karrierjének talán legjobb alakítását nyújtja ebben a könnyed, szórakoztató filmben, amely egy Pulitzer-díjas darab alapján készült. Stewart játssza Elwood P. Dowdot, a jól szituált urat, akinek van egy elválaszthatatlan jó barátja, akit csak ő láthat: Harvey, a két méter magas nyúl. Elwood húga, Veta Louise úgy érzi, hogy a férfi Harvey-mániája miatt képtelen férjhez adni a lányát, ezért úgy dönt, hogy beadja őt az elmegyógyintézetbe. Igen ám, de egy fergeteges kavarodás következtében végül Veta Louise kerül be az intézetbe, és most Elwoodra, no meg a répa-rágcsáló „képzeletbeli” barátra vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Eme népszerű klasszikusban nyújtott alakításáért Josephine Hull Oscar-díjat nyert a legjobb női epizódszereplő kategóriájában.

Dr. Génessier, az elismert sebészprofesszor néhány évvel korábban autóbalesetet okozott, melyben lánya, Christiane arca a felismerhetetlenségig sérült. A professzor fiatal nőket rabol, hogy "segítségükkel" helyreállíthassa lánya szépségét.

As John T. Wrecker continues his task of protecting a group of refugees from a virus, the threat of something new and even more dangerous grows ever closer in the form of monstrous mutants.

A 18. század eleje. Anglia háborúban áll a franciákkal. Ettől függetlenül a kacsafuttatás és az ananászfogyasztás virágzik. A törékeny Anna királynő foglalja el a trónt, nevében közeli barátja, Lady Sarah Malborough kormányozza az országot, s közben el is látja a betegeskedő uralkodót. Mikor egy új szolgáló, Abigail megérkezik az udvarba, bája és talpraesettsége révén Lady Sarah hamar szárnyai alá veszi – Abigail pedig csak az alkalmat keresi, hogy visszatérhessen arisztokrata életéhez. Ahogy a politika és a háború egyre inkább lefoglalja Sarah-t, Abigail szép lassan elfoglalja a helyét Anna mellett. Szárba szökkent barátsága a királynővel lehetőséget kínál számára, hogy megvalósítsa célját, és ebben se nő, se férfi, se politika, se nyúl nem gátolhatja meg.

Eva vendégségbe hívja évek óta nem látott anyját, Charlotte-ot. Az elismert és gazdag zongoraművész nem tudta, hogy lánya maga mellé vette fizikailag és értelmileg hátráltatott húgát, akit még ő helyezett el egy intézetben. Azonban nem csak emiatt támad feszültség köztük, hanem a gyermekkor és az elmúlt évek során ki nem beszélt véleménykülönbségek, indulatok és érzelmek okán. Ingmar Bergman egyetlen olyan filmjében, amelyben Ingrid Bergman a főszereplő, mértani pontosságú pszichológiai leírását adja a sérült anya-lány kapcsolatnak.

A bored young man meets with his former girlfriend, now a cabaret dancer and single mother, and soon finds himself falling back in love with her.

A boy experiences first love, friendships and injustices growing up in 1960s Taiwan.

A young French journalist repeatedly meets iconic surrealist artist Salvador Dalí for a documentary project that never came to be.

A Megalopolisz jövőképében Új Róma városának fényűző, hatalmas felhőkarcolói között komoly ellentétek feszülnek. Az ambiciózus és vizionárius építész, Cesar Catilina progresszív gondolkodásával szemben áll Franklyn Cicero polgármester hatalmi beágyazottsága és kapzsiságtól hajtott játszmái. A kettejük közötti konfliktust tovább hevíti Cesar kapcsolata a polgármester lányával, Juliával, aki számára a tét nemcsak a város jövője, hanem szerelme és családja is.

A könnyed amerikai thriller érdekesen komor japán filmváltozatában, amikor a váltságdíjat követelő bűnözők a gazdag cipőgyáros fia helyett tévedésből a sofőrje fiát rabolják el, a gyáros erkölcsi dilemmája kerül a középpontba...

Working men and women leave through the main gate of the Lumière factory in Lyon, France. Filmed on 22 March 1895, it is often referred to as the first real motion picture ever made, although Louis Le Prince's 1888 Roundhay Garden Scene pre-dated it by seven years. Three separate versions of this film exist, which differ from one another in numerous ways. The first version features a carriage drawn by one horse, while in the second version the carriage is drawn by two horses, and there is no carriage at all in the third version. The clothing style is also different between the three versions, demonstrating the different seasons in which each was filmed. This film was made in the 35 mm format with an aspect ratio of 1.33:1, and at a speed of 16 frames per second. At that rate, the 17 meters of film length provided a duration of 46 seconds, holding a total of 800 frames.

Valahol Olaszországban két szerzetes, apa és fia vándorol időn és téren át. Nem tudni, honnan jöttek, merre tartanak. Apa és fia, csak mennek, mennek, és közben kíséretükbe szegődik egy holló. Hőseink hallgatják a holló meséit életről, halálról, az emberi lét örök problémáiról. Végül megunják a dolgot, kitekerik a holló nyakát, és megeszik a madarat. Azután folytatják útjukat...

A mother, unable to confront the heartbreak of her son leaving for college, delays his departure by making him sick. Unfortunately, she goes too far.

Két tizenegy éves forma srác összeakasztja a bajszát a helyi játszótéren. Az eredmény: felduzzadt ajkak és törött fogak. Ezután az "áldozat" szülei meghívják a "támadó" szüleit az otthonukba, hogy megbeszéljék a történteket. A szívélyes csacsogásból azonban hamar borotvaéles szituáció lesz, ugyanis kiderül, hogy mind a négy szülő nevetséges elképzelésekkel és groteszk előítéletekkel rendelkezik. Egyikük sem úszhatja meg a küszöbön álló csetepatét.

Egy film a találkozásokról, melyek megjósolhatók vagy előre várhatók, melyektől mi, nézők, félünk, vagy titokban nagyon is kívánjuk őket. Miközben a rendező szabadon pásztázza kamerájával a francia és olasz városokat, belső helyszínek utáni kutatása négy gyönyörű szerelmi történet forrása lesz. Az elsőben egy fiatal férfi annyira szerelmes egy lányba, hogy nem tudja eldönteni feláldozza-e vágyakozását az élvezetekért cserébe. A másodikban a rendezőt egy fiatal nő bűvöli el azzal, hogy bevallja neki: "megöltem az apámat". A harmadikban egy pár szakít egymással Párizsban, és a szakítás nyomán másik két ember kerül közel egymáshoz. Az utolsó történet témája a szerelem átváltozása: szeretheti-e ugyanaz az a szív Istent és az Embert is?