The movie The Wizard of Oz (1939) with the soundtrack replaced by Pink Floyd's album The Dark Side of the Moon (1973); several uncanny moments of synchronisation and a generally darker tone than the original film.

„Az én világom a szeretetről szól, amely a füstös és piszkos háború alatt is létezik. Imádom a költői mozit. Az Osama egy keserű és tragikus történet az életünkről, a legrosszabb időszakról, amikor senkinek nem volt joga önállóan döntést hozni. Ez a történet azokról szól, akik az igaz énjüket elvesztették az Osama név alatt. Ez a film a félelemről szól, arról, amikor az emberek még az árnyékok hangjától is megijednek. Az Osama egy történet a nők tartós és szűnni nem akaró rabságáról, valamint egy kislányról, aki megszenvedte az összes vallási lehetetlenséget és az igazságszolgáltatás törvénytelenségeit.” - Siddiq Barmak

The Adamant is a unique day-care centre. A floating structure located on the Seine in the heart of Paris, it welcomes adults suffering from mental disorders, offering the kind of care that grounds them in time and space and helps them to recover or keep up their spirits. The team running it tries to resist the deterioration and dehumanisation of psychiatry as best as they can.

Egy reggel Louise az autójában ragadva találja magát, amikor ki akar szállni, pánikroham tör rá. Eközben Paul ellopja az autót, amelyben Louise csapdába esett.

A 45 éves özvegyember, Erwan véletlenül megtudja, hogy a férfi, aki felnevelte nem vér szerinti apja. Úgy dönt, felkeresi igazi apját, és meg is találja a hetvenes, jókedvű Joseph személyében, akinek annak idején futó kalandja volt anyjával. Erwant nemcsak ő bűvöli el, hanem a hirtelen felbukkanó, féktelen Anna is, akit furcsa szálak fűznek Josephhoz és Erwanhoz is. Egyre bonyolultabb a helyzet, ráadásul lánya, Juliette is bejelenti, hogy gyereket vár, de az apa kilétét nem hajlandó felfedni...

Miután Nora szemtanúja volt, amint Ábelt zaklatták, segítséget szeretne kérni a fiú számára. Ábel azonban arra kéri, hallgasson a látottakról. Norának komoly belső harcot kell vívnia, miközben a helyes döntésen gondolkodik.

Az első világháború idején egy 17 éves tinédzsert akarata ellenére besoroznak a francia hadseregbe. Az apja úgy dönt, ő is bevonul a seregbe, így nem hagyja egyedül a gyerekét és együtt mennek a frontra. Az apának egyetlen küldetése van, hogy a fia túlélje a háborút, s épségben hazajuttassa.

Julieta Madridban él lányával, Antíával. Mindketten rettenetesen szenvednek az apa, Xoan elvesztésétől. S az idő, ahelyett, hogy begyógyítaná a sebeket, csak eltávolítja egymástól a két nőt. 18. születésnapja után Antía szó nélkül lelép otthonról, magára hagyva anyját. Julieta kétségbeesetten próbálja megtalálni a lányát, ám egyre csak azzal szembesül, milyen keveset is tudott róla idáig.

Párizsban Mia egy szörnyű támadás áldozatává válik. Három hónappal később, miután még mindig képtelen továbblépni a történtekkel kapcsolatban, és csak foszlányokban emlékszik az eseményre, a lány úgy dönt, hogy utánajár a dolgoknak, hogy megtalálja az utat a boldogsághoz.

Két nővér kockázatos utazásra indul a háború sújtotta Szíriából, és úszótehetségük mellett szívvel és lélekkel is hősiesen küzdenek, hogy részt vehessenek a 2016-os riói olimpián.

Két magányos ember (Alma Pöysti, Jussi Vatanen) véletlenül találkozik egy este Helsinkiben, és mindketten megpróbálják megtalálni a másikban az első, egyetlen és utolsó szerelmüket. A dicséretes célhoz vezető útjukat elhomályosítja a férfi alkoholizmusa, a telefonszám elvesztése, valamint egymás nevének és címének ismeretlensége. Az élet hajlamos akadályokat gördíteni a boldogságot keresők útjába. Ez az elnéző tragikomédia Aki Kaurismäki elveszettnek hitt trilógiájának (Árnyak a paradicsomban, Ariel és A gyufalány) negyedik része.

Hana, az ápolónő súlyosan sebesült férfit helyez el egy toscanai romos kolostorban a második világháború vége felé. Hana azt hiszi, átok ül rajta. A háborúban elszenvedett traumatikus élmények hatására retteg attól, hogy akit megszeret, az halálra van ítélve. A beteg nem emlékszik semmire, személyazonosságának egyetlen kulcsa egy személyes levelekkel, térképekkel és fotókkal telerakott könyv, amit nála találtak. Hana olvasni kezdi betegének a könyvet és a szinte felismerhetetlenségig összeégett férfi emlékezni kezd. Alig telik el néhány pillanat, s Gróf Almásy Lászlóként látjuk viszont. A híres magyar nyelvész és kutató tagja volt egy háború előtti expedíciónak, mely addig föltérképezetlen sivatagokat járt be. Az expedícióhoz egy nemrég házasodott angol arisztokrata pár is csatlakozik. Katherine, az ifjú feleség tudós és festő, a félelmet nem ismeri. A zárkózott Almásyra nagy hatást gyakorol az asszony.

Egy fiatal fiú tragikus meggyilkolása háborút robbant ki az Athena lakótelep közösségében. A konfliktus középpontjában az áldozat idősebb testvérei állnak.

A nem is olyan távoli jövőben az emberiség megtanul alkalmazkodni szintetikus környezetéhez. Ez az evolúció az embereket túllépi természetes állapotukon és metamorfózisba vezet, ami megváltoztatja biológiai felépítésüket. Saul Tenser híres performansz művész, aki magáévá tette ezt az új állapotot, társával, Caprice-cel együtt avantgárd előadásokon mutatja be szerveinek metamorfózisát.

Alice Gould magánnyomozó elmebetegnek adja ki magát, hogy bejusson egy pszichiátriai kórházba, és bizonyítékokat gyűjtsön az ügyhöz, amelyen dolgozik: egy beteg tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halálához.

Sophie az apjával töltött gyerekkori nyaralás közös élményeire gondol vissza, amikor azt érezte boldog volt. Húsz évvel később a zűrzavaros emlékek és a képzelt emlékek közepette próbál rájönni, milyen is valójában az a férfi, aki az édesapja.

A 2008-as gazdasági világválság következményeként 2011-ben a Nevada állambeli Empire városában működött bányaüzem, a United States Gypsum Corporation bezárt. A cég által ellátott nevadai kisváros lakói munka és szolgáltatás nélkül maradtak, kénytelenek voltak elköltözni, a település pedig kihalt lett, még irányítószáma is megszűnt. Fern, a hatvanas éveiben járó nő, egy ideig marad még - nem sokkal korábban elvesztett férje emléke ott tartja -, de végül útnak indul és modern nomádként él egy pickup teherautóban. Alkalmi munkákat vállal, csatlakozik egy nomád közösséghez...

A bájos Summer kiadja Tom útját. Ötszáz napot töltöttek együtt, a fiatalember azóta is képtelen felfogni, hogy a felhőtlen boldogságtól hogyan fajulhattak idáig a dolgok. A lány pedig nem érti, hogy a fiú mit nem ért ezen: ő nem vágyott sem házasságra, sem tartós kapcsolatra, számára pusztán csak egy hosszúra nyúlt kaland volt mindez. Tom megpróbálja végiggondolni a múltat, elemezni az együtt töltött időt, hátha megtalálja a szakítás okát, hol követett el hibát. Felidézi találkozásukat, amikor Summer belibbent az irodába, és ő első pillantásra fülig beleszeretett...

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.