Marc és Philippe tanárok egy táborban. A jótestű, kisportolt Marc testedzéssel, keménységgel, pökhendi magabiztosságával kábítja környezetét, Philippe viszont (a táborigazgató fia), visszahúzódó széplélek, aki olvas, és a gyerekekkel színházat játszik. Egyszer Marc váratlanul betoppan Philippe szobájába, ahol azon kapja tanártársát, hogy ki van festve a szája. Több sem kell, megkezdődik a fiatal tanár holt burkolt, hol nyílt üldözése...

Jillt, a szuper fotómodellt felfedezi a filmipar, s merész filmszerepeivel feljut a filmistennők Olümposzára. Hamarosan megcsömörlik azonban ettől a felajzott élettől, valamint a közönség és a riporterek állandó ostromától. Egy orvosi kúrát követően mégis megkísérli a visszatérést, majd zaklatottsága és a sajtófotósok hibájából meghal... A filmben Brigitte Bardot szinte a saját életét játszotta el, és a széles nyilvánosság előtt mutatta meg igazi önmagát, átváltozását az imádott bálványból tönkretett áldozattá.

A series of ten shots, three minutes in length, of various locales in Munich.

Zazie vidéki kislány, Párizsba utazik nagybátyjához. Életteli, kirobbanó lénye meglepi Gabriel bácsit. Zazie nem akármilyen tizenéves. 65 évig akar iskolába járni, hogy tanárként megnyúzza a kölyköket. A modern nevelés eszközei, nagybátyja szerint a gyöngédség, a megértés. Zazie minden vágya, hogy metrózzon. De pechére, éppen sztrájkolnak a metrósok. Nagybátyja barátja Charles, taxis, s egy kicsit körbefurikázza Zazie-val a várost. De még neki ez sem elég. "Malle megkísérelte, hogy irodalmi forgatókönyvének, Raymond Queneau regényének filmszerű megfelelőjét adja: lassított felvételekkel és más trükkökkel, a némafilm stílusára emlékeztető burleszk betétekkel és abszurd ismétlésekkel próbálta szétzúzni a megszokott világról alkotott elképzelésünket... Malle filmje a hagyományos cselekménybonyolítás következetes fellazításával részévé válik az 'új hullám' mozgalmának." (Gregor-Patalas)

Németország, 1957. A hesseni főügyész, a zsidó és szociáldemokrata, Fritz Bauer döntő információkat kap Adolf Eichmann tartózkodási helyéről, és megpróbál szövetségi szinten pert indítani ellene. Munkahelyén teljesen magára marad, kollégái semmiben nem támogatják. Bauer nem bízik a német igazságszolgáltatásban, ezért kapcsolatba lép az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal...

A fiatal apácanövendék, Viridiana meglátogatja nagybátyját, Don Jaime-t vidéki birtokán. Don Jaime évtizedek óta özvegy, felesége a nászéjszakán halt meg. Az idős férfinek megtetszik az unokahúga és megkéri a lány kezét. Viridiana felháborodottan utasítja vissza nagybátyja házassági ajánlatát. Don Jaime és Ramona, a szobalánya ekkor altatót adnak be a lánynak, azért, hogy álmában a férfi megerőszakolja, így kötve magához Viridiánát. Don Jaime azonban ezt nem teszi meg...

"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.

A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.

Élt egyszer egy gyönyörű királylány, akinek az élete egy csapásra szomorú fordulatot vett. Édesanyja súlyosan megbetegedett és a halálos ágyán megeskettette a férjét, hogy újból megnősül. Viszont azt kikötötte, hogy csak nála szebb és jobb nőt vehet el feleségül. Malicia, a gonoszság hercegnője felajánlja a királynak a kezét, de a férfi gúnyosan kikosarazza. A sértett asszony bosszút esküszik. A kis királylánynak menekülnie kell, a királyság gazdagságát biztosító szamár bőrét húzza magára, hogy senki ne ismerje fel...

A Weiss-család egy tipikus hollywoodi dinasztia: az apa, Stafford (John Cusack) korábban egy önsegítő program kidolgozásával vált sikeressé; míg az anya, Cristina (Olivia Williams) ideje nagy részében 13 éves fiuk, a gyereksztár Benjie karrierjét egyengeti. Stafford egyik páciense a színésznő Havana (Julianna Moore), aki arról álmodozik, remake-et készít a filmnek, amely a '60-as években sztárrá avatta édesanyját, Clarice-t (Sarah Gadon). Az asszony már nem él, ám éjjelente még kísérti lányát. Benjie nemrég jött ki a rehabról, ahol 9 éves kora óta kezelték, illetve nővére, Agatha (Mia Wasikowska) is épp ez időben lép ki a pszichiátria kapuin, ahová piromániája miatt utalták be.

A fiatal nő agyát halálos kór támadta meg. Orvos férje minden idejét a kutatólaboratóriumban tölti, hogy megtalálja a lehetséges ellenszert. A nő azonban belenyugvással várja a jövőt, megírja élete művét. Arra kéri a férjét, hogy ő fejezze be a művet. Tom szeretné boldog véggel lezárni a történetet, ám az asszony kész tények elé állította. A kilátástalan helyzetben letargiába esik, hiszen a kedvese jelentette élete értelmét, testesítette meg számára a szerelemet. A férfi hosszú és nyomorúságos utat kénytelen bejárni, mire rájön, hogyan is érheti el célját. A történet ezer évet ível át, három különböző korban játszódik.

A szégyenlős és visszahúzódó Ben most fejezte be az egyetemet, és készen áll, hogy beteljesítse szülei akaratát: találjon magának egy jól fizető állást, keressen magának egy feleséget és teremtse újra szülei unalmas életét. Valószínűleg így is tenne, ha a szülei barátainál tett látogatás során a csinos Elaine édesanyja, a középkorú Mrs. Robinson el nem csábítaná a kisfiús Ben-t. Miközben viszonyt kezd Mrs. Robinson-nal, Ben lassan rádöbben, hogy szerelmes Elaine-be, aki viszont San Franciscóba megy tanulni. Mire Ben végre döntésre jut és rászánja magát, hogy elvegye feleségül a lányt, Elaine már másnak ígéri a kezét. Ben azonban most már nem hagyja magát.

1929. februárjában két munkanélküli muzsikus, Joe és Jerry végső lépésre szánja el magát: jelentkeznek egy női zenekarba! Ám maguk is meglepődnek, amikor női ruhába bújva felvételt nyernek. Csak akkor jönnek rá, hogy megfogták az Isten lábát, amikor felszállnak a vonatra, amellyel az együttes Floridába indul, egy hálókocsiban kell ugyanis tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával, akik hamar bizalmukba fogadják az új lányokat... A végső meglepetés azonban még várat magára. Kiderül ugyanis, hogy az énekesnő, Sugar Kane egy igazi bombázó, akibe mindkét nőimitátor halálosan beleszeret. Esélyük azonban vajmi kevés, ugyanis Sugar nem randizik hölgyekkel, de még csak csóró urakkal sem. Joe-nak azonban van már egy terve: lányként Sugar bizalmába férkőzik, két fellépés között viszont átöltözik és gazdag playboynak adja ki magát, aki nagyon is tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy Sugar kedvébe járjon. Jerry-nek eközben egy lelkes udvarlója akad, akit képtelen levakarni magáról.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.